A korábban állami tulajdonban álló nemzeti vagyon tetemes részét az 1991-es rendszerváltást követően privatizálták, megszaporodtak a magánvállalkozások, és 1996-ig az évenkénti gazdasági növekedés elérte a 10%-ot. Ezt akasztotta meg az 1996–1997-es piramisjáték-válság, amelynek nyomán a lakosság közel háromnegyede elveszítette megtakarításait, és országszerte zavargások törtek ki. A belpolitikai helyzet stabilizálódásával 1998-tól ismét megindult a növekedés.

Tirana nemcsak az ország politikai és kulturális központja, hanem gazdasági és ipari központ is, jelentős a gép- és műszergyártás, az élelmiszer-, textil-, bőr-, gyógyszer-, üveg-, építő- és cementipar. A Tiranai-medence termékeny földjén főként olajfát és dohányt termesztenek. Az utóbbi időben a főváros sok támogatást kapott, és kiemelt turisztikai fejlesztések helyszíne is lett, az épületek szépítése mellett számtalan hotel, étterem, kávézó nyílt. Tiranában szinte minden sarkon található internet kávézó. Az üzleti szolgáltatások (ingatlanügynökségek, könyvelő-, ügyvédi, utazási és építészirodák stb.) terén Albániában nagy hiányosságok mutatkoznak, az ilyen típusú szolgáltatások jóformán csak Tiranában érhetőek el. Ez alól kivételt talán csak a pénzügyi szektor, a bankhálózat képez.