 |
 |
|
Nevezetességek |
|
|
|
Tiranát sajátosan sokszínű balkán pezsgése teszi igazán vonzóvá, építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás. Az albán főváros hagyományosan muzulmán település, de 1920-as fővárossá válását követően más felekezetek tagjai is nagy számban telepedtek le. Tiranában számottevő cigány kisebbség él, többnyire a társadalom peremén, koldulásból, nemesfém- és alumíniumgyűjtésből igyekeznek fenntartani magukat.
Sajnos nem tartozik a legérdekesebb városok közé, mert kevés látnivalója van, azok is a főutcára összpontosulnak. A főváros ad otthont Albánia első, 1957-ben alapított felsőoktatási intézményének, a Tiranai Egyetemnek, de van a városban jogi és agrárképzés, képzőművészeti és katonai akadémia. 2002-ben megnyitotta kapuit az első (angol tanítási nyelvű) magánegyetem, a University of New York Tirana is. A város ad otthont az ország majd minden politikai-közigazgatási, tudomány- és kultúraszervező intézményének, itt van a Nemzetgyűlés, a Legfelsőbb Bíróság, az Albán Tudományos Akadémia (1972) és kutatóintézetei, a Nemzeti Könyvtár (1922), a nemzeti opera- és balett-társulatnak otthont adó Kultúra Palotája. Az 1988-ban Enver Hoxha Emlékmúzeumként átadott, piramisszerű épület ma a Nemzetközi Kulturális Központ székhelye. A főváros jelentősebb közgyűjteményei a Nemzeti Történeti Múzeum (1981), a Természettudományi Múzeum (1948), a Régészeti Múzeum (1948) és a 3200 albán és nemzetközi művet őrző Képzőművészeti Galéria. A város labdarúgócsapata az SK Tirana.
Nemzeti Múzeum
(fotó: Flickr by Welland)
A város hangulata részben keleties, részben olaszos, de a leginkább mégis Enver Hoxha kommunista Albániája határozza meg a városképet. A II. világháborús olasz megszállás során Florestano de Fausto és Armando Brasini olasz építészek nevéhez köthető az albán főváros kormányzati negyedének kialakítása, valamint az egykori királyi palota (ma Brigádok Palotája), a Nemzeti Bank épülete és a városháza tervezése. A 2000 óta a polgármesteri tisztséget betöltő Edi Rama sajátos akció keretében dobta fel a várost. A valaha sivár Tirana teljesen új fényben pompázik, felújította a régi, lepusztult épületeket és élénk színűre festette át őket.
Nemzeti Múzeum
(fotó: Flickr by Thinkoncomesee)
A fiatal főváros legtöbb látnivalója a központi elhelyezkedésű Szkander bég tér (Sheshi Skënderbeu) köré csoportosul, ami a város főtere, és gyalogosan is könnyűszerrel bejárható. Az 1789–1821 között épült egyik legrégebbi építmény Et’hem Bey-mecset (Xhamia e Et’hem Beut), amely kupolájával és minaretével a város legjellegzetesebb épülete. Mellette érdemes megtekinteni a közeli, 1821–1830 között emelt Óratornyot (Kulla e Sahatit). A téren, ha a mecsettől elindulva körbesétálunk, akkor a kultúrpalota az első épület. Tovább a város legmagasabb épületét, a Tirana Hotelt, melynek falait hatalmas mozaik motívumok díszítenek, Enver Hodzsa szobrának talapzatát, a Nemzeti Bank épületét és a tér névadójának, Gjergj Kastriotinak, Szkander bégnek a lovas szobrát láthatjuk a központban. A tér itt kicsit leszűkülve egy hosszú és széles bulvárban folytatódik, amelynek az elején a még az olaszok által épített kormányzati épületek, majd balra a Dajti szálló áll. A teret emellett a Nemzeti Könyvtár és a Nemzeti Történeti Múzeum övezi 1981-ben készült szocialista-realista mozaikos homlokzatával. A Lana folyó hídján túl van a Piramis, Enver Hodzsa egykori múzeuma, a Kongresszusi Palota, az Archeológiai Múzeum, az egyetemi könyvtár és az út végén az egyetem épülete. A jobb oldalon egy park van, amelyből a régi zárt utca nyílik, a volt pártfunkcionáriusok villáival. Innen nem messze az út vége felé a Parlament épülete áll.
Opera
(fotó: Flickr by Tgdlisi2)
Tiranában ezen kívül csak apró érdekességek vannak. Tirana keresztény templomai közül említésre méltó az ortodox Szent Prokop-templom (1780), valamint a Ferenc József építtette katolikus Szűz Mária-templom (1865). 2001-ben épült fel a római katolikus Szent Pál-templom, Albánia legnagyobb istenháza. A városközponton kívül eső részeken megtekintésre ajánlható az 1816-ban épült Kapllan pasa türbéje (Tyrbja e Kapllan Pashës), valamint a 18. századi kőhidacska, a Tímárok hídja (Urë e Tabakëve).
|
|
